Vadkárok Hargita Megyében
vasárnap, 2024. november 24., 10:30:17

Brüsszel után Hargita megyében vitatták meg a természetes élőhelyek és fajok védelmét

Borboly Csaba: közös fellépés eredménye a Környezetvédelmi Minisztérium által közvitára bocsátott cselekvési terv

(0 Szavazat)58 megjelenítés

A Régiók Bizottsága által indított Gondolkodjunk Európáról! kezdeményezés alapján Hargita Megye Tanácsa szervezésében Természetes élőhelyek és fajok védelme címmel tartottak szakmai konferenciát április 19-én, csütörtökön Tusnádfürdőn. Az Európai Bizottság 2017-ben cselekvési tervet fogadott el az uniós természet és biológiai sokféleség védelmének megerősítése érdekében. A szakmai tanácskozás célja a szóban forgó cselekvési terv végrehajtásával kapcsolatos javaslatok megvitatása volt.  

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és a Régiók Bizottságának tagja szerint, a tagállamoknak gyakorlatba kell ültetniük az élőhely védelmi irányelvekben megfogalmazott kötelezettségeket. Ezeket pedig helyi stratégiák kidolgozásával és a regionális, valamint helyi önkormányzatok bevonásával kell megvalósítani. A megyeelnök ugyanakkor kiemelte, hogy a közös fellépés eredménye többek között a Környezetvédelmi Minisztérium által a napokban közvitára bocsátott, a medvepopuláció egészséges megőrzésére vonatkozó cselekvési terv is, amelyhez tíz napig szólhatnak hozzá az érdekelt intézmények és a lakosság. Hozzátette, a tagállamok kötelesek megteremteni a gyors és hatékony beavatkozáshoz szükséges intézményi és szabályozási feltételeket az irányelvekkel összhangban, amelyet több alkalommal is megerősítettek az EU illetékes szervei. A Régiók Bizottságának készített, A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretén belül című, saját kezdeményezésű jelentése is ez irányba fogalmaz meg javaslatokat.

Humberto Delgado Rosa, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának képviselője hozzátette, minimalizálni kell a konfliktusokat. A biztos szerint folytatni kell a párbeszédet az érdekelt felek között. Mint mondta, együtt kell kidolgozni a megelőzési és a kártérítési terveket a helyi lakosokkal. Vannak alapok, amelyeket a Natura 2000-es területek fejlesztésére lehet használni, és ezeket jobban ki kell aknázni.

– Szükség van arra, hogy a tagállamok befejezzék a Natura 2000-es területek kinevezését. Még vannak teendők. Konzerválási tervekre is szükség van. Azt javasoljuk, hogy az érintettekkel közösen dolgozzuk ki a menedzsment és konzerválási terveket, azokkal az emberekkel, akik az adott területen élnek – tette hozzá a biztos, aki azt is elmondta, hogy bilaterális dialógusokat folytatnának minden tagállammal, az érintett felekkel, nemcsak a minisztériumokkal, hanem helyi szinten is. A fajok védelméről pedig most dolgoznak ki egy irányelvet, amelyben Románia kiemelten érdekelt lehet.

Szép Róbert, a Románia Országos Környezetőrségének főbiztosa a minisztérium által elfogadott cselekvési terv kapcsán elmondta, nehezen született meg, viszont egy valós problémára igyekeznek megoldást biztosítani, és a közvita után rövid időn belül igyekszik elfogadni a minisztérium a tervet. A főbiztos azt is kiemelte, hogy a helyi önkormányzatokat bevonva, konkrét intézkedéseket biztosítanak, hogy a lakossághoz közel születhessenek meg a döntések.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint a témában két fő csoport hallatja leginkább hangját, akik az urbanizáció mellett érvelnek a biodiverzitás rovására, és akik a biodiverzitást védenék, figyelmen kívül hagyva az emberi tényezőt. A képviselő szerint azonban a legtöbben azok vannak, akik a kettő közötti racionális megoldást támogatják, viszont ők a legcsendesebbek. Hozzátette: olyan szabályokat kell bevezetni, amely révén elkerülhetőek a szélsőségek.

Tánczos Barna, az RMDSZ-es szenátor szintén a Natura 2000-es területek és a hálózatok fejlesztésére hívta fel a figyelmet. – Nem mérheti a Natura 2000 ugyanazzal a mércével a nyugati EU-s tagállamokat, mint a később csatlakozó, keleti államokat – hangsúlyozta a Hargita megyei szenátor.

Csák László, a Régiók Bizottsága szakértője kitért arra, hogy minden szakterület részéről nyitottságra van szükség annak érdekében, hogy egy őszinte párbeszéd alakuljon ki helyi szinten ugyanúgy, mint Bukarestben vagy Brüsszelben egyaránt. Mint mondta, ezt a szakterületet erdészek, geológusok, biológusok, környezetvédők egyaránt magukénak érzik. A biodiverzitás pedig közös európai cél, és az akcióterv kidolgozásában fontos szerepet kapott a Régiók Bizottsága is.

Kelemen Attila, az Európai Vadászegyesületek Szövetségének alelnöke hangsúlyozta, minden tagállamban engedélyezett a nagyvadak vadászata, és nincsenek ezek a társadalmi és szociális problémák, mint Romániában. Ugyanakkor szerinte tudnunk kell úgy kontrolálni a populációt, hogy az emberrel való konfliktust minimalizálni tudjuk.

– Félelemben élnek a tusnádfürdői gyermekek, és nem megtéríthető az a kár, ami a gyerekek lelkivilágában tesznek azzal, hogy bejárnak a házakba is.  Nem elég konferenciákat tartani, hanem konkrét lépéseket kell hozni annak érdekében, hogy a gyermekek és a turisták egyaránt nyugodtan járhassanak az úton – emelte ki Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere.

Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Karának dékánja hozzátette, hogy a kevésbé fejlett régiókat másképp kell kezelni, hiszen nincs garancia arra, hogy azok a módszerek, amelyek beváltak a nyugati országokban, a kevésbé fejlett régiókban is hatékonyak lesznek.

– A fajjal nem lehet úgy gazdálkodni, hogy a lakosztályunkban üldögélünk. Odakerültünk, hogy a medvepopuláció a leggyengébb felmérések szerint is kétezer egyeddel növekedett, mióta megtiltották a vadászatot – hangsúlyozta Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke.

Ribányi József, Tolna Megye Önkormányzatának elnöke és a Régiók Bizottsága tagja bemutatta a Tolna megyei jó példákat a biodiverzitás megőrzése mentén.

Borboly Csaba megelégedéssel zárta a konferenciát, amelyen számos szakértő vett részt, és amelyből látszik, hogy az embereket érdekli Európa sorsa.

– Ha rögtön nem is születnek megoldások, ez a jó párbeszéd már egy nagy lépés. Bíznunk kell abban, hogy helyes döntéseket tudunk hozni az emberek, a lakosság érdekében – tette hozzá a megyeelnök, aki kiemelte, Hargita Megye Tanácsának habár nem hatásköre, felvállalta a problémát.

A szakmai vitát az alábbi linken nézhetik vissza:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/posts/1572516396129071

További fotók az eseményről az alábbi linken:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/posts/1572612722786105

Tusnádfürdő, 2018. április 19.