Székelyföldi Civil Napok, Sepsziszentgyörgy, 2010. június 18-19.
(0 Szavazat)111 megjelenítés
- beszámoló -
Június 18–19. között került sor Sepsiszentgyörgyön az első Székelyföldi Civil Napokra, Kovászna és Hargita Megye Tanácsának közös szervezésében.
A rendezvény első napján Közös tér, közös örökség címmel rendeztek konferenciát, amelyen Hargita, Kovászna és Bakó megyei civil szervezetek képviselői, önkormányzati képviselők, meghívottak vettek részt.
A június 18-án, pénteken tartott megnyitón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta: a megyei és helyi önkormányzatok is civilbarát intézményekké váltak, fontos a civil szféra és az önkormányzatok közti együttműködés, hiszen a szubszidiaritás nélkül nehéz lenne elképzelni a térség jövőjét. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy Székelyföld jövőjére nézve a civil kezdeményezéseknek a szerepe meghatározó.
Utolsó frissítés: szerda, 2013 október 23
„Miénk itt a tér, miénk itt a felelősség” – hangsúlyozta Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Székely Nemzeti Múzeumban tartott rendezvényen mondott beszédében. Kitért a civil kezdeményezések fontosságára, aláhúzva, hogy az összefogás akkor is fontos, ha ezzel néha az önkormányzatok orra alá törnek borsot. A városatya szerint, vállalkozók és civilek hiányában nem lehet sem egy város, sem az önálló Székelyföld jövőjét elképzelni.
Székelyföldön az országos átlagnál jóval több civil szervezet létezik – mondta megnyitó beszédében Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Közölte, 2001-től folyamatosan nőtt a megpályázható összegek értéke és a pályázók száma is: a kezdeti 139 programhoz képest ma már 399 pályázót támogat az önkormányzat.
„Kovászna megyében nagy hagyománya van a civil összefogásnak, példa erre a számos önkéntes tűzoltó, de civil kezdeményezés nyomán született meg a pár hete megrendezett huszártoborzó is. Fontos, hogy azok a civil szervezetek amelyeket támogatunk nemes és jó célt szolgáljanak” – fűzte hozzál Tamás Sándor.
A konferencián több előadás is rámutatott a civil kezdeményezés fontosságára, a közösségi összefogás szép eredményeit vonultatva fel.
Elsőként Sarudi Sebestyén József, a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Határon Túli Emlékek Osztályának munkatársa tartott előadást Közös tér, közös örökség címmel. Az előadó bemutatta a magyar kulturális tárca által elindított Nemzeti Örökség Program eredményeit, amelynek célja az egykori szocialista országok területén található műemlékek, közös örökségünk megőrzése, óvása, amely több helyszínen is a helyi civil kezdeményezésekre alapult.
A nap végén a projekt eredményeit Közös tér, közös örökség - Megújuló építészeti örökség a Kárpát medencével címmel nyílt kiállítás, ugyancsak a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A konferencia Kinda István előadásával folytatódott Néprajzi értékek a 21. századi Székelyföldön címmel. Az előadó arra a gyakran feltett kérdésre próbált válaszolni, hogy “léteznek-e még településeinken néprajzi értékek?”. E néprajzi értékeink megőrzését, átörökítését helységeinkben több civil szervezet is célul tűzte ki, a Hargita megyei résztvevők között is sok hagyományőrző egyesület képviseltette magát.
Péter Alpár székely kultúrtáj és a kortárs képzőművészet című előadása a természet-művészet lehetőségeit kutatta térségünkben, és több olyan példát is bemutatott a nagyvilágból, ahol civil kezdeményezés nyomán, önkéntes és vállalkozó kedvű képzőművészek, helyi lehetőségeket kihasználva, maradandó értéket alkottak.
József Álmos előadásában a háromszéki és tusnádi fürdőhelyek kialakulását mutatta be, majd Borbáth Mónika, a budapesti Ars Topia Alapítvány csíkszeredai kirendeltségének munkatársa a 10 éves a székelyföldi fürdő- és közösségépítő kaláka-mozgalom címmel bemutatta alapítványuk tevékenységét, eredményeit, megvalósult projektjeit, bárki számára követendő példát állítva. Mint hagsúlyozta, a kalákában végzett munka adomány, szabad akaratból, szeretettel végzett munka, karitatív tevékenység, amit a közös alkotó munka élménye tesz különlegessé. Nemcsak az eredményekről beszélt, de részletesen bemutatta, az alapítvány hogyan szervezi a helyi közösségek segítségével tíz éve a fürdőhely- és forrásfelújító kalákákat. Egyébként az előadások után a 10 év kalákáiból Székelyföldi népi fürdők helyreállítása című kiállítást is megtekintették a résztvevők a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban.
Az előadássorozatot Albert Zoltán–Papucs András előadópáros A természet és táji értékek megőrzése Háromszéken című bemutatója zárta, amelyben az előadók ugyancsak a civilek önkéntes munkájára alapozva, a háromszéki felújított borvízforrásokat és további terveket mutattak be, hagyományos és modern, használható ötleteket ötvözve, de bemutatták a kommandói erdei vasút és siklópálya helyreállításának munkálatait, vagy a Sepsiszentgyörgyre beszállított 100 éves, rozsdás gőzmozdony konzerválását, amelyet a helyiek szintén önkéntes munkával próbálnak megoldani.
A rendezvény második napján, június 19-én a sepsiszentgyörgyi új sportcsarnok szomszédságában található téren rendezték meg a civil kiállítást és vásárt, amelyen a résztvevő civil szervezetek mutathatták be tevékenységüket.
Hargita megyéből 10 civil szervezet (az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesülete, a csíkszeredai Varga Károly Egyesület, a Zöld SzékelyFöld Egyesület, a Kalot Egyesület, a kőrispataki Szalmakalap-készítők Hagyományőrző Egyesülete, a gyergyószentmiklósi Portéka Egyesület, a Füles Egyesület, Egyesület a könyvtárakért és levéltárakért stb.) képviseletében 26 személy vett részt a rendezvényen, de jelen volt jó néhány háromszéki szervezet (a Civilek Háromszékért Szövetség, a Pro Vita Minis, a Caritas Családsegítő szolgálat Kovászna megyei kirendeltsége, a Csiporkázó Játszóház, a Guzsalyas Alapítvány, a Speciosa Egyesület és mások), valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is.
A szervezetek promóciós anyagok, környezetvédelmi játékok vagy éppen játszóházak, kézművesfoglalkozások szervezésével nyújtottak ízelítőt tevékenységükből. Kovászna és Hargita Megye Tanácsa az infrastruktúrát, a résztvevők ellátását és szállítását biztosította.
Bár idén több népművészeti hagyományőrző egyesület képviseltette magát, hasznos lenne, ha jövőre több szervezet csatlakozna, bemutatva így a működési szakterületek szélesebb skáláját, lévén, hogy a rendezvény jó alkalom a kapcsolatteremtésre, a szervezetek közötti tapasztalatcserére, valamint arra is, hogy a nagyközönség megismerhesse a nem kormányzati szervezetek tevékenységét.