(0 Szavazat)45 megjelenítés
Csíkrákoson a kultúrotthonban tartottak Székelyföldi Akadémiát július 6-án, ahol Császár Attila polgármester köszöntötte a résztvevőket.
Dr. Zsigmond Győző etnomikológus, a sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület elnöke Erdők-mezők ehető gombái - a népi gombaismerettől a szaktudásig címmel tartott előadást. Terítékre kerültek a gomba és a mitológia, népköltészet, népművészet, valamint a különféle gombával kapcsolatos ismeretek, hiedelmek, mondások, a gombáknak tulajdonított különböző gyógyhatások. A gombák már régóta fontos szerepet játszanak az ember életében, táplálkozásában: az első gombát bemutató ábrázolás egy az i.e. 1450 körüli időből származó egyiptomi királyi sír falfestményén található.
Utolsó frissítés: csütörtök, 2018 július 12
Az előadó röviden bemutatta a Csíkrákos környékén gyűjthető ehető gombákat, mint például a vargányát, csiperkét, őzlábgombát, keserű- és galambgombát, az óriáspöfeteget, de a legveszélyesebb mérgező gombákat is, mint például a gyilkos galócát is. Volt néhány példány bemutatóban az aznap gyűjtött, igazi ínyencségnek számító császárgalócából is.
A gombák világa rendkívül gazdag, az ehhez fűződő ismereteket nagyon nehéz röviden összefoglalni, ezért a gombásztéma folytatására idén a megye több településén is sor kerül a Székelyföldi Akadémia keretében: a sorozat az ehető-mérgező hasonló gombapárokkal, a gomba gasztronómiai vonatkozásaival, az ehető, vidékünkön nyáron és ősszel előforduló gombák témájával folytatódik. Az előadásokról az érdeklődők a program honlapján és facebook-oldalán (https://www.facebook.com/szekelyfoldi.akademia/ ) tájékozódhatnak.
Demeter László és Domokos Péter előadása Csíkrákos környékének természeti értékeit mutatta be. Csíkrákos különlegesen gazdag táji környezetben fekszik, Felcsík és Középcsík találkozási pontjánál, a Kőd-hegyvonulat és a Bogát-hegy között kialakult szorosban. A folyó- és állóvizektől a nedves rétekig, száraz domboldalakig, erdőkig, magashegyi lápokig természetes élőhelyek és fajok tárháza figyelhető meg itt. Olyan növények fordulnak elő, mint a turbánliliom, bablevelű varjúháj, kockás liliom, füstös lizinka, kornistárnics, széleslevelű gyékény, tőzegeper, zsombéksás, kígyógyökerű keserűfű, agárkosbor, enyves szegfű, de különböző húsevő növények is, mint például a lápi hízóka vagy a rence. Az állatvilág is rendkívül változatos, gólyák, haris, menyhal, pisztráng, hód, sárgahasú unka él itt, hogy csak néhányat említsünk közülük.
Az előadás kitért a Bogát oldalában sorakozó cserefákra, kocsányos tölgyekre, amelyek a Csíki-medence egykori tölgyeseinek túlélő tanúi, a Csere és Kőd oldalában fellelhető nagyméretű cserevirág (henye boroszlán) populációra, a Sósrét láprétjeinek jellegzetes növény és állatfajaira, a Bogát mögötti sok ezer éves kis tavak, lápok élővilágára, valamint a Szökő Láp (Rákosi Sáté) értékeire.
A polgármester megköszönte a felkészült előadók átadott ismereteit, valamint a résztvevők jelenlétét. Hangsúlyozta, habár a fent leírt gazdag táji környezet Csíkrákos és Csíkmadaras adminisztrálásába is tartozik, a két önkormányzat között nincsenek viták ezen a téren, mindkét részről fontosnak tartják a területek természeti értékeit és azok megvédését.
Csíkszereda, 2018. július 10.
Tetszett ez a cikk?(0 Szavazat)45 megjelenítés