(0 Szavazat)90 megjelenítés

A törpe-vízierőművek helyzete Hargita megyében címmel szervezett konferenciát Hargita Megye Tanácsa és az alintézményeként működő Hargita Megyei Energiagazdálkodási Ügynökség december 19-én, csütörtökön. A rendezvényen szakemberek a megújuló energiák felhasználásának témáját boncolgatták, illetve azt, hogy annak milyen környezeti hatása van, illetve milyen gazdasági haszna.

Utolsó frissítés: péntek, 2013 december 20

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke felvezetőjében elmagyarázta, hogy a törvények értelmében a megyei tanács nem tagadhatja meg a beruházásokra kibocsátott urbanisztikai és építkezési engedélyt, ha előtte a különböző szakhatóságok zöld utat adtak, mert akkor hivatali visszaélést követne el, ami bűncselekmény. Tehát a megyei tanácsnak meg van kötve a keze, nincs joga felülbírálni a többi hatóság döntését. A megyeelnök azt is elmondta, hogy a megyei főépítészi hivatalban kollégái igen leterheltek, mert a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a helyi önkormányzatok rájuk hárítsák a helyi engedélyeztetéseket, és ezzel a lehetőséggel szinte mindegyik település élt, így gyakran például egy kerítésbontásról is a megyei hivatalban kell dönteni.
– Azért rendeztük meg ezt a konferenciát, hogy minden érintett fél elmondhassa a véleményét. Az évek során arra törekedtünk, hogy Hargita megyei cégek és a helyi lakosság legyen a haszonélvezője a törpe-vízierőművek létesítésének. A homoródfürdői beruházásnál is hozzászólásra buzdítottunk mindenkit még a tervezési időszakban, minden ezzel kapcsolatos információt megjelentettünk a honlapunkon – mondta el Borboly Csaba előrevetítve, hogy mivel az államnak nincs már pénze zöldbizonylatok kibocsátására, csak 2014 végéig lehet beruházni ilyen dokumentum alapján, ezért a jövő év „veszélyes” lesz ezen a téren, a beruházók, vállalkozók valószínűleg feszített tempóban fognak zöldbizonylatot igényelni.
Az elöljáró ausztriai és olaszországi példákat hozott fel rámutatva: meg lehet találni a módját annak, hogy turisztikai környezetben úgy állítsanak elő energiát, hogy se a természet ne károsodjon, se a turistákat ne riasszák el. Az újrahasznosítható energiafelhasználás arányának növelését egyébként uniós irányelvek írják elő, mondta a megyeelnök.
– Hargita Megye Tanácsa arra szokta ösztönözni a közbirtokosságokat és más területtulajdonosokat, hogy a beruházóktól kérjenek nagyobb összegű bért, és be kell vonni a helyi vállakozókat, egyházakat is, hogy minél nagyobb arányban részesedjen a közösség a befektetésből. Ugyanakkor fontos a törpe-vízierőművek működésének, hatásának figyelemmel követése, az úgynevezett monitorozás, ami a jelenlegi technológiával egyszerű, nem okoz különösebb nehézséget a kamerák felszerelése például a vízszint figyelésére. Ezt a befektetőnek kellene megoldania, de ha nem tudja, akkor a megyei tanács is támogathatja a patakok bekamerázását – közölte Borboly Csaba.
A továbbiakban Dobos Alpár , az energiagazdálkodási ügynökség vezetője ismertette Hargita Megye Tanácsa Építsünk biztos jövőt! című gazdaságfejlesztési programját (http://biztosjovo.hargitamegye.ro/), majd Ertsey Attila magyarországi szakértő Az önálló település címmel tartott előadásában az alternatív energiafelhasználásban rejlő lehetőségeket vázolta. Az energiaválságra megoldásként úgynevezett közel nullás épületeket, alacsony energiaigényű, illetve passzív és autonóm házakat mutatott be, továbbá elmondta, hogy decentralizált, demokratikus energiarendszerre, az elektromosság visszaszorítására, a mechanikus gépek reneszánszára van szükség.
Kolumbán Gábor, az Élő Szövet Alapítvány elnöke szerint elsősorban nem új energiaforrásokat kell keresni pánikszerűen, hanem a nagyobb lehetőség az életforma megváltoztatásában rejlik, a fogyasztás optimalizálásában. Erre példának hozta fel az egykori rendtartó székely falut, amelyben mindenki addig nyújózkodott, ameddig a takaró ért, és az emberek a közjó, a közösség érdekében cselekedtek.
Csák László, a CDC Consulting igazgatója az energiaforrások helyi fejlesztési stratégiákban betöltött szerepéről beszélt, Korodi Szabolcs építész pedig az urbanisztikai engedélyeztetési folyamatot ismertette. Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, valamint Both József, az intézmény osztályvezetője a törvény és terv betartásának mikéntjéről tartott előadást, mint elhangzott, mintegy 21 kérelem érkezett hozzájuk törpe-vízierőmű létesítésére, ebből négy valósult meg, az Uz völgyében, Csíkmadarason, a Vargyas patakán és Zetelakán. Darvas Ágnes, az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita Megyei Szakaszmérnöksége részéről az engedélyeztetési folyamat részleteibe avatott be.
Demeter László biológus – aki a másik két előadóval, Csák Lászlóval és Korodi Szabolccsal együtt tagja a megyei tanács által létrehozott urbanisztikai tanácsadó bizottságnak – a Hargita megyei törpe vízierőmű beruházásoknál a folyóvizek ökológiai épségének biztosítása érdekében a következőket szorgalmazta: legyen egyéves monitoring a befektetése megkezdése előtt (háromszor egy évben), készüljön környezeti hatástanulmány minden esetben, webkamerákkal folyamatosan ellenőrizzék a kiengedett  víz mennyiségét, és létesítsenek úgynevezett bypass hallépcsőket.
Mészáros Csaba, az Espro Invest Kft. projektmenedzsere a megújuló energiaforrásokat mutatta be, kitérve a romániai támogatási rendszerre, a zöldbizonylatokra, a vízi erőművek típusaira, az energiapiacra és a különféle beruházások költségeire.
A konferencián szó esett az ártéri gazdálkodás újraélesztéséről, amit szintén a közbirtokosságokkal együtt lehetne megvalósítani, valamint Borboly Csaba a Kolumbán Gábor által emlegetett rendtartó székely falu kapcsán azt mondta, hogy A székelység története kötethez készülő gyakorlati kézikönyvbe ezt is bele kell foglalni.

Csíkszereda, 2013. december 19.