( Szavazat)44 megjelenítés A Székelyföldi Akadémiának, Hargita Megye Tanácsa vidéki értelmiségieknek szóló előadás-sorozatának Gyergyóalfaluban, április 5-én tartott ülésén elhangzott interaktív előadások a helyieknek is égető kérdéseket tálaltak. Az energiafüggetlen Hargita megye és a Székely termék márka témák előadói mellé csatlakozott Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba is A regionalizáció tétje és visszásságai témában készült előadásával.
Utolsó frissítés: hétfő, 2013 április 08
A közönség soraiban ülők között a kistermelőket mint potenciális Székely termék márka tulajdonosokat köszöntötte Alfaluban Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Közhasznú Társaságának igazgatója, aki a termék- és szolgáltatásmarketingről beszélt. Bevezetőjében a Borboly Csaba elnök ötletére megszületett Székely termék közösségi védjegy történetét ecsetelvén jelezte: jövőnk számára fontos, hogy ne hagyjuk ősi mesterségeinket kihalni, ezekre vigyázni kell, meg kell tartani. Ennek a hozzáállásnak a része az az örömkeltő jelenség is, hogy sok gazda nem maga megy el a közszolgálat szervezte tanfolyamokra, hanem gyerekeit, akár unokáit küldi. Felhívta a figyelmet arra, hogy immár értékesítési szövetkezetet is teremtettek a megyei tanács piros-fekete rozettás márkajele mögé, így hamarosan saját bolthálózattal is segítik a minőségjelzésért folyamodók piacra jutását.
Miklóssy Ildikó, a Hargita Megyei Energiatakarékossági Közszolgálat vezetője Alternatív energiák és azok felhasználási lehetőségei című előadásában arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy Hargita megye energiapotenciálja nagy, józanul, okosan, valamint megfelelő technikai hátteret teremtve a megye akár 70-80%-ban is önellátó lehet. A világtrendektől a környezetvédelmi mutatókig, környezetkímélő ajánlásokig terjedő ismertetőjében rámutatott, hogy a megye mindegyik térsége alkalmas valamely alternatív energiateremtő megoldásra, ezeket érdemes megkeresni, az általa vezetett közszolgálat is dolgozik ezen.
Fű alatti regionalizáció – avagy ismét fontosabb a politikai érdek a lakosság jóléténél? című előadásában Borboly Csaba megyeelnök a hírtévékben szinte naponta változó regionalizációs térképek mintegy háttereként feltárta: értenünk kell, ami az országban zajlik, hiszen a fejlesztési régiókat és a közigazgatási régiókat átrajzolják a közelgő alkotmánymódosítás előtt, a mindennapi életünket befolyásoló döntések előtt pedig jó látnunk, hogy mi mivel jár. Bárhonnan is nézzük, Hargita megye Kovászna és Maros megyével egy fejlesztési régióban működhetne talán a legideálisabban, és kétségtelen, hogy a jelenlegi fejlesztési régióban, amelynek tagjai vagyunk, Brassó és Szeben megye a fejlesztési pénzek nagy részét mind megszerzi, ugyanis könnyebben tudnak pénzt lehívni, ami számunkra nem jó. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a közigazgatási átrajzolás következményeként nem tehető meg a lakosság jelentős részével, hogy máról holnapra rosszabb legyen az élete, messzebbre kelljen mennie ügyet intézni, illetve lehetetlen helyzetbe hozza az előnytelen átalakítás, amihez nem adnak eszközöket.
Az Alfalu és Borzont vonatkozásában feltett hallgatói kérdéseket, valamint az előadótársakhoz intézett kérdéseket is érintve Borboly Csaba jelezte, az autonómia az ő olvasatában nem azt jelenti, hogy várjuk, valaki Bukarestből, Budapestről avagy Brüsszelből oldja meg problémáinkat. Mint példaként elhangzott, a bucsini villamosítás kivitelezésére Hargita Megye Tanácsa csak a kábeleket veszi meg, ezeket viszont a helyieknek kell kalákázó munkaszervezéssel a földbe belehelyezniük. Ezzel az összefogással, közös munkával érhető el az a takarékosság, mely révén a szűkös idei költségvetés ellenére nem csupán Alfalu, hanem további hét település is kábelhez juthat Hargita megyében.
– Odaállunk az alfalviak mellé a villanyprojektben, azonban ha a természeti adottságokat tekintjük, mindannyiunknak oda kell állnunk, hiszen csak az biztos, amit magunknak megteremtünk – fogalmazott Borboly Csaba utalva a Miklóssy Ildikó interaktív előadásában elhangzott lehetőségre, miszerint az energiafüzek alkalmasak Alfalu térségében is a megtelepítésre.
Gyergyóalfalu, 2013. április 5.