( Szavazat)186 megjelenítés Erdélyben mind a vállalkozói szándék, mind pedig a vállalkozói aktivitás magasabb az országos átlagnál, a válsággal felerősödő tőkehiány, a növekvő adóterhek és a jogrendszer ellentmondásossága azonban nagyban nehezíti a kis- és középvállalkozói szektor fejlődését – ez derül ki abból a felmérésből, amelyet az Integrált vállalkozásfejlesztési modell három fejlesztési régió kisvárosaiban című projekt keretében végeztek.
Utolsó frissítés: hétfő, 2011 november 07
A Potenciális vállalkozók – lehetőségek és nehézségek és a Vállalkozók – elvárások, lehetőségek és nehézségek címet viselő kutatási jelentéseket Csata Zsombor szociológus, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója, a kolozsvári BBTE Szociológiai Karának munkatársa, a kutatás vezetője sajtótájékoztatón mutatta be Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke jelenlétében a csíkszeredai megyeházán november 7-én.
A kutatások eredményeként összességében elmondható, hogy az erdélyi kisvárosokban működő vállalkozókra és vállalkozásokra a pillanatnyi szituáció-függőség, a válság-perspektíva, az államellenesség, az individualizmus, a know-how deficit, az általános bizalmatlanság és a korlátozott kezdeményező-készség jellemző – tudtuk meg a sajtótájékoztatón.
Hargita megye vonatkozásában jó eredményekről számolt be Csata Zsombor szociológus, így kiderült, a 2002–2009 közötti statisztikai adatok alapján Hargita megye élen jár Erdélyben a kisvárosi vállalkozások számát tekintve. A vállalkozássűrűség szempontjából az erdélyi kisvárosok közül Hargita megye megyeközpontja, Csíkszereda vezeti a listát, itt van a legtöbb vállalkozás, 2009-ben ezer főre 54 vállalkozás jutott, majd ezt követi az ötödik helyen nem sok lemaradással Székelyudvarhely. Ugyanakkor ez a szám a legkisebb, 13 a szintén Hargita megyei Balánbányán. Bár Csíkszereda és Székelydvarhely kiemelkedik a vállalkozói kedv tekintetében, de Hargita megyében távolról sincsenek akkora területi különbségek a vidéki és városi térségek között, mint más megyékben, vagyis Hargita megye falvaiban is kimutatható a vállalkozói kedv.
– Termékeink nagy üzletláncokban, különböző vásárokon, kiállításokon való részvétele mind azt bizonyítja, hogy ha a jó példákat és az együttműködésben rejlő lehetőségeket kihasználjuk, akkor igenis lehet gazdasági növekedés Székelyföldön, vagy legalább felvehető a verseny a többi térséggel a viharos gazdasági időszakban is. Bízom benne, hogy egyre többen felismerik a lehetőségeket, és a saját összegyűjtött pénzekből egyre több kis és közepes családi vállalkozás gyökerezik meg. Székelyföldön egymást erősítve, hálózatos rendszerben versenyképesebbek lehetünk mint a multinacionális- vagy a nagyvállalkozások. Látható, hogy ha a mezőgazdaság, a turizmus vagy más területeken odafigyelünk egymásra, kihasználjuk a saját erőforrásainkat és azt mindannyiunk számára hozzáférhetővé tesszük, akkor igenis jó eredmények mutatkoznak meg. Ilyen tekintetben a megyei tanács kezdeményezései, különböző programjai, a vállalkozói szövetkezetek, klaszterek kialakulásához, a termékek feldolgozásához, értékesítéséhez, a marketingköltséghez való hozzájárulása, a sok megpályázott uniós pénz bár nem oldja meg a problémákat, de segíti a Hargita megyei gazdasági életet – nyilatkozta Borboly Csaba a Hargita megyei jó eredmények kapcsán.
– A vállalkozói kedv Székelyföldön az erdélyi átlaghoz hasonló, viszont örömmel konstatáltuk azt, hogy a tényleges vállalkozók száma – különösenl Hargita megyében – nagyobb. Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak körülbelül 7,3 százaléka tulajdonos kis- és középvállalkozásban. Ez az átlag erdélyi szinten 4,6 százalék. El lehet mondani tehát, hogy Hargita megyében a vállalkozói aktivitás kifejezetten nagy. Ugyanakkor a Hargita megyei vállalkozói szektor fragmentáltabb, vagyis kisebb méretűek a vállalkozások, kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak. Ennek viszont különösen válság idején mutatkozik meg az előnye, hiszen ezeknek a vállalkozásoknak a túlélési lehetőségei nagyobbak, ha háztartással szimbiózisban, közepes költségvetéssel működnek, és a családi költségvetésből kompenzálni lehet a vállalkozás esetleges veszteségeit. Ilyen szempontból Székelyföld és kifejezetten Hargita megye előnyben van a többi régióhoz képest – hangsúlyozta Csata Zsombor. A szociológus hozzátette: „Székelyföldnek a legfontosabb komparatív gazdasági előnye a társadalmi erőforrásokban rejlik. Ez pedig a magasabb társadalmi szolidaritásban, magasabb személyközi bizalomban mutatkozik meg, amelynek kétségkívül nagyon fontos hatása van az emberek közötti vállalkozói együttműködésre is, hiszen sokkal kisebb tranzakciós költséggel lehet nyélbe ütni egy olyan üzletet, ahol a partnerek bíznak egymásban”.
A projekt – amely keretében a kutatásokat végezték – elsődleges célja a vállalkozásfejlesztés ösztönzése, és ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatottság növelése az észak-nyugati, központi és nyugati régiók kisvárosaiban, egyrészt új vállalkozások indítása, másrészt pedig a már létező vállalkozások megerősítése által. Ennek érdekében egy-egy regionális vállalkozásfejlesztési központ jött létre: Kézdivásárhelyen, Margittán és Zsombolyán. A projekt a romániai Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2007-2013 keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Szociális Alapon keresztül valósul meg.
A projektet a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) valósítja meg az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjával, a LAM Alapítvánnyal, a Romániai Magyar Üzleti Egyesülettel, valamint a magyarországi Türr István Képző és Kutató Intézettel partneri együttműködésben.
Csíkszereda, 2011. november 7.