Sajtótájékoztatón mutatták be a Hargita Megye Tanácsa Gazdaságfejlesztési programja vitaanyagáról indított konzultáció eddigi eredményeit június 5-én, kedden a csíkszeredai megyeházán.

– Szeretnénk biztos jövőt kialakítani saját erőből, a helyi erőforrásainkat kihasználva – mondta Borboly Csaba tanácselnök. – A gazdaságfejlesztési stratégiát a négyéves munka eredményeire alapozzuk. A gazdasági válság új helyzetet teremtett: most, amikor a nagytőke mozgása kiszámíthatatlan, csakis a saját, belső erőforrásainkra támaszkodhatunk, ez lehet az egyetlen út. Ez nem megyei sajátosság, több ország gazdaságpolitikája ennek megfelelően alakult. Rá kell jönnünk nekünk is, hogy sikeresek csak úgy lehetünk, ha önállóbbak leszünk. Nem vagyunk olyan földhözragadtak, mint ahogy azt sokan szajkózzák, és ezt a statisztikai adatok is bizonyítják. A központi költségvetésbe tavaly 100 befizetett euróból 82-t kaptunk vissza, évek óta a középmezőnyben tartózkodunk, tehát nagy multinacionális cégek nélkül is életképesek vagyunk. Nagyobbak a megtakarításaink, mint a felvett hitelkeret, megfontoltan gazdálkodunk a pénzzel. A válság ellenére az uniós pénzek lehívásával sikerült a munkahelyek számát növelni, ezért a munkanélküliség 7,6%-ról 6,6%-ra csökkent, és ezen az arányon tovább tudunk javítani, ha a helyi gazdaságnak képezünk szakembereket. Sok lehetőség van, amellyel élni kell, ezért programunkat négy fejezetre osztottuk: vendéglátás-turizmus, minőségi élelmiszer-előállítás, újrahasznosítható energia, valamint az erdőgazdálkodás – a fa megmunkálása és a borvizeink. Fontos az, hogy fából építkezzünk, ne elvigyük a fát megmunkálatlanul külföldre, majd onnan hozzunk vissza építőanyagot. Komoly lehetőségeink vannak arra, hogy a létező és veszélyben lévő húszezer, fafeldolgozásban meglévő munkahelyet megőrizzük, és számukat bővítsük. Jövő évtől olyan beruházásokat fog támogatni Hargita Megye Tanácsa, amelyek fából készülnek, és bízom benne, hogy egyre inkább elterjed ez a példa.

A tanácselnök továbbá elmondta, hogy a megyei tanács gazdaságfejlesztési programtervezetéről szinte két hónapja konzultálnak Hargita megye lakóival, és már rengeteg kérdőív érkezett vissza véleményekkel, nagy az érdeklődés, ezért kitolják a konzultációs időszak határidejét egészen őszig.

– Bízom benne, hogy szeptemberig mind a 306 000 Hargita megyei lakoshoz eljut a vitairatunk, és visszajeleznek, véleményt nyilvánítanak, hisz ez mindannyiunk programja kell hogy legyen, mindannyiunk jövőképét kell hogy szolgálja – hangsúlyozta Borboly Csaba.

András Zoltán, Hargita Megye Tanácsa elemző csoportjának tagja bemutatta a programot röviden, valamint a konzultáció eddigi eredményeit: a megkérdezettek 87%-a úgy gondolja, hogy a megye jövőjét is érintő tervek kidolgozása során mindenkit meg kell kérdezni, 94% hasznosnak tartja a program kidolgozását. A tapasztalt problémák többsége a munkahelyekkel és a jövedelemmel kapcsolatos, ezt követik az infrastrukturális fejlesztések és a termékek értékesítésének nehézségei. Az érintettek a megélhetési feltételek javításának eszközeit a helyi vállalkozások megerősítésében, valamint a köz- és magánszféra együttműködésében látják. Nagy az elvárás, hogy a programban megfogalmazott feladatok a gyakorlatban is megjelenjenek, továbbá a konzultáció létjogosultsága mellett szól az is, hogy számos újszerű, megfontolásra érdemes javaslat érkezett a helyiek részéről – mondta el a szakember.

Ugyancsak a megyei tanács elemző csoportjának tagja, Gászpor István szerint ez a stratégia abban lenne másabb, mint az eddig elkészítettek, hogy a megye teljes lakosságát megpróbálják bevonni, szeretnék megadni mindenkinek a lehetőséget, hogy hozzászóljon, építse tovább gyarapítsa az eddigi elképzeléséket. A 2007–2013-as programozási időszakban a székelyföldi térség és az itteni hivatalok rá voltak kényszerítve, hogy nekifogjanak tervezési, stratégiai munkát folytatni, ami sok esetben úgy zajlott, hogy külföldi módszertanra próbáltak helyezeteket szabni, ám ez nem ilyen egyszerű, mutatott rá Gászpor kijelentve: – Szeretnénk, ha ez változna, és egy összetett, átfogó konzultációs tervet sikerülne kidolgozni és gyakorlatba ültetni.

A szakemberek felkérik a médiát, segítsenek abban, hogy minél több emberhez eljusson az információ, buzdítsák a lakosokat, hogy olvassák el a program vitairatát, töltsék ki a kérdőíveket, valamint ne csak eszközei legyenek a programnak, hanem szereplői is.

 

Csíkszereda, 2012. június 5.