Megyénk lakossága, ha csak a rosszat látja és hallja, elhiszi hogy minden rossz irányba halad, nincsen más perspektívánk. Ha valakiről sokat mondják, hogy rossz, egy idő után ő maga is elhiszi – emlékeztette a sajtó képviselőit Borboly Csaba. A két magyar versenypárt Hargita megyei képviselői, azzal a hamis állítással házalnak a megye polgárainál, hogy az átlagbér országos szinten Hargita megyében a legalacsonyabb. Az Erdélyi Magyar Néppárt ezen téves információt tartalmazó külön prospektust is kiadott és terjeszt. Az átlagbér tekintetében Hargita megye a legutóbbi, 2011-es esztendőre tekintve a 33-ik, de fontos kiemelni, hogy minden ilyen statisztikai kimutatást indokolt óvatosan kezelni, mert ott ahol az ország köztudottan egyik legfejlettebb megyéjét, Bihar megyét átlagbér tekintetében a legutolsóként tüntetik fel, a másik fejlett megyét Szatmárt pedig 38-iknak, ott érdemes a sommás megállapítások helyett a számok mögé nézni. A versenytársak a nyugdíjak szempontjából is sereghajtónak tartják a megyét holott a 18. helyen van.

Hargita megyében kevés az állami költségvetési szerv, nagyvállalatok helyett kisvállalkozók működnek, sok a gazda, ezért kevés a bejelentett jövedelem, viszont a jövedelmek helyben maradnak, és sokkal egyenletesebben oszlanak el. Dr. Csák László térségfejlesztési szakember meglátása szerint az alacsony jövedelem kérdését óvatosan kell kezelni, mint bér jellegű jövedelem ott, ahol a lakosság 30-40 százaléka mezőgazdaságból él. „Számon kérni, hogy Hargita megye esetében miért nincs sok ipari munkahely, területgazdasági noszensz. A válasz igencsak egyszerű: nincs autópályánk és nincs repülőterünk, és nincs kellően képzett munkaerőnk sem.” – véli a szakember. Az, hogy Hargita megye a vidékfejlesztési támogatásoknak az éllovasa tudott lenni mutatja, hogy van egy fejlődni képes és fejlődni tudó mezőgazdasági szektor a térségben. Nem helytálló az a kijelentés, hogy Hargita megyében nincs fejlődési potenciál. Az elemzők előrejelzése szerint a jövedelmek tekintetében növekedés várható Hargita megyében.

„Azt gondolom, nem állunk a legjobban, de nem vagyunk az utolsók sem országos viszonylatban. Ha az elmúlt négy évet nézzük nem tudok olyan számot ami 2008 és 2012 között rosszabbodott volna. Nem vagyok megelégedve ezekkel a számokkal, ezeken javítanunk kell, ami összefogással és közös hittel valósulhat meg. Utolsó napot hirdető prédikációkkal nem segítjük a székely ember itthon maradását és fejlődését.” – összegzett Borboly Csaba. A népszámlálási eredmények azt mutatják, hogy a megye lakossága nem csökkent annyira, mint az országos átlag, ez arra enged következtetni, hogy az emberek gyarapodni akarnak itthon. A megyei építőiparban kétezer munkahely maradhatott meg azért, mert helyi, kormányzati és uniós forrásokból közberuházásokat eszközöltek ki az elmúlt négy évben. A megyeitanács-elnök rámutatott arra, hogy ott, ahol erős egyetemi központok vannak, ott kedvezőbbek a folyamatok a népességarányt tekintve, példaként hozva fel Temesvárt és Kolozsvárt. Arra is felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a megye elhagyása nem annyira erőteljes, mint az ország többi megyéjében. Hogy ez tovább csökkenjen valós jövőképet kell adnunk, ami itthon maradásra ösztönzi a fiatalokat – véli Borboly Csaba. „Nem lehet egy város, egy megye lakóinak munkáját lebecsülni, lesajnálni. Az elkövetkező időszakban azon kell dolgoznunk, hogy olyan gazdasági tervünk legyen, ami saját értékeink, saját potenciálunkat használja fel. Erős önkormányzat és parlamenti képviselet révén létrehoztuk a székely termék védjegyet, támogattuk a gazdákat, és a megye turizmusát új alapokra helyező programokat indítottunk.” – hangsúlyozta.

A gazdaságpolitikát nem az RMDSZ csinálja, és sosem fogja egy kis magyar párt meghatározni az ország gazdaság-politikáját. Azt mindig a nagy román pártok fogják meghatározni. A magyar párt dolga a parlamentben és a kormányban az, hogy a magyar érdekeket érvényesítse, ahogy az RMDSZ ezt meg is tette az oktatási törvény, nyelvhasználati törvény, egyházi és közbirtokossági javak restitúciója ügyében. A romániai magyar közösség sokkal többet elért, mint a szlovákiai magyarság, akik a megosztottság miatt már sok éve nem tudnak beleszólni érdemben a szlovákiai politikába. Az elmúlt néhány hét máris megmutatta, hogy kormányzati részvétel nélkül mire számíthatunk a román pártok részéről.

Arra kérjük tehát politikai versenytársainkat, hogy tegyenek le a negatív és hazug kampányolásról, és inkább arról beszéljenek, hogy mi az amit az elmúlt négy évben tettek illetve az elkövetkező négy évben tennének megyénk, Székelyföld fejlődése érdekében. Ők hisznek a munkában, mi dolgozunk. Ők hisznek Erdélyben, mi építjük.

 

Csíkszereda, 2012. május 30.

RMDSZ

Hargita Megyei Szervezete