A tanácselnök szerint sokszor nem a pénz a fő probléma, hiszen fel lehet ugyan újítani utakat, ivóvízhálózatokat, de azzal még nem teremtenek munkahelyeket, amivel a fiatalokat itthon tarthatnák. Borboly Csaba demográfiai adatokra hivatkozott, miszerint Hargita megyében az országos átlagnál kisebb arányban fogy a lakosság, ugyanakkor az északi térség román lakói körében nagyobb mértékű a csökkenés, mint a megye magyar lakói esetében. A családok megélhetési gondjainak megoldása jelenti a fő kihívást, a fejlesztés alapja a családok egzisztenciájának megteremtése.

– A bukaresti politikusok és sajtóorgánumok nyilatkozataikkal, híreikkel nem oldják meg a gazdasági és demográfiai problémákat, mi viszont cselekszünk. Nem etnikai, hanem fejlesztéspolitikai alapon hozunk döntéseket – jelentette ki az elnök, aki szerint az „etnikai alapú autonómia” kifejezést a román politikum, illetve sajtó használja riogatásként, holott a magyarok által hivatkozott európai példák (mint Dél-Tirol vagy az Aland-szigetek) sem etnikai alapon szerveződtek.

Mint elhangzott, Hargita megye északi térségének fejlesztése jó ideje foglalkoztatja Hargita Megye Tanácsát, az első elemzések, javaslatok már 2011-ben napvilágot láttak, a közelmúlt történései azonban arra késztették a megyei tanácsot, hogy gyorsítsa a folyamatot, és konkrét lépéseket tegyen a kitűzött célok érdekében. A társulás célja a szóban forgó terület vidéki és városi közösségeinek hosszú távú fejlesztése a szolidaritás, esélyegyenlőség és a nem diszkriminálás elve mentén. Ugyanakkor a társulás támogatja a bel- és külföldi pénzalapok lehívása érdekében előterjesztendő, regionális fejlesztéseket célzó projektek előkészítését. Az elméleti kérdéseket félretéve, a megyei tanács, a részt vevő helyi hatóságokkal együtt, konkrét lépéseket irányoz elő (lásd a mellékelt dokumentumban).

Ennek a fejlesztési tervnek az egyik fő pillére az északi térség kistermelőinek támogatása, bevonása a hagyományostermék-mozgalomba, értékesítési lehetőséget teremtve számukra vásárokon, üzletláncokban. Így például a bélbori gazda a túróját nem tíz, hanem negyven lejért adhatná el, érvelt a tanácselnök.

A gazdasági kérdéseken túl szükség van egy helyes útmutatásra, melynek segítségével nemcsak szépen hangzik, hanem ténylegesen megvalósulhat a békés együttélés, főleg mivel a két nép konfliktusokkal tűzdelt múltra tekint vissza. Erre született meg válaszként a Jó Együttélési Kódex ötlete, amelyet Románia kormányának egyik intézményével, a kolozsvári székhelyű, a miniszterelnöknek alárendelve működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet bevonásával dolgoznak ki. Az intézet az év első felében elemzéseket készít és egyeztetéseket folytat e célból, az összes érintett felet megkeresve, a végső, kidolgozott szöveget pedig a megyei tanács határozatban erősíti majd meg. A kódexet valamennyi helyi tanács elfogadhatja határozatban, így az beépülhet a megye jogrendjébe, ugyanakkor a megye alapszabályának melléklete is lesz a dokumentum. Borboly Csaba reméli, hogy a kormány Hargita megyei intézményei, a prefektus, a rendőrség és az igazgatóságok is csatlakoznak majd a kódexhez, amely által hatékonyabban lehet kezelni a különböző érzékenységek és hiányos jogi szabályozás miatt keletkezett problémákat, etnikai színezettől mentesen. (Lásd a mellékletben.)

– Olyan különös jogosítványokat kérünk a magyarság részére, amelyeket mi is meg tudunk adni a megyében élő román lakosságnak – mondta Borboly Csaba, aki szerint, ha a megyében normalizálják a magyar–román viszonyt, abból mindenki nyer, míg konfliktusokból, „cirkuszokból”, mint amilyen a zászlóügy vagy a hagyományos termékek havi vásárán tartott ellenőrzés, elijesztheti a turistákat és a beruházókat, ha folyton ezt látják az országos médiában. – Nem akarunk „cirkuszista” megye lenni, példát akarunk mutatni más megyéknek együttélésben és közös cselekvésben – tette hozzá a tanácselnök kifejtve: reméli, ezt a példát más megyékben követni fogják, ott is, ahol szórványmagyarság él. – Bízom benne, hogy kezdeményezésünknek a törvényhozásban meg a bírói joggyakorlatban is lesz hatása, és véget érnek a rosszindulatú feljelentgetések meg ellenőrzések, illetve hogy a szórványmagyarság is hasonló igénnyel lép fel – mondta a tanácselnök, arra is felhívva a figyelmet, hogy a megye északi térség több településén a magyarok 10–40 százalékos kisebbségben élnek, és ez a fejlesztési társulás megalakítása az ő életminőségük javítását is célozza.

Kitért arra is, hogy a megyezászló ügyében számos hazai törvény és nemzetközi egyezmény alapján igaza van a megyei tanácsnak, amely a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságához fordul, illetve ha büntetést kap jogtalan használat címén, jogorvoslatért lehetősége lesz a román alkotmánybírósághoz is fordulni. Ebben a témában a megyei tanács honlapján összegyűjtötték az összes adatot, hírt, törvényi szabályozást, mindez elérhető a http://megyezaszlo.hargitamegye.ro/ címen.

 

Csíkszereda, 2013. február 21.