(0 Szavazat)54 megjelenítés
Ünnepélyes keretek között vonták fel a székely lobogót Hargita Megye Tanácsának székházára március 15-én, az 1848–49-es szabadságharc évfordulóján. A kék-arany színű lobogót a megye zászlajának fogadta el nemrégiben a megyei önkormányzat, „visszahelyezte jogaiba a közösségi jelképet”, mint Borboly Csaba megyeitanács-elnök fogalmazott ünnepi beszédében.
Utolsó frissítés: kedd, 2013 október 22
„…a megyei önkormányzat – karöltve a székelyföldi önkormányzatokkal és a térség lakói többségének bizalmát élvező választott tisztségviselőkkel – újból visszahelyezte jogaiba a székely zászlót. Mi most megyezászlónak is neveztük, mert Hargita megyét a Székelyföld szívének tudjuk, annak tekintjük, fejlődését, létét csak az egységes Székelyföld keretei között tudjuk elképzelni. Ezt jelképezi ez a zászló is” – jelentette ki Borboly Csaba a csíkszeredai rendezvényen. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy „saját nemzettársaink hadakoznak szimbólumainkkal”, és magyarkodásnak nevezik, ha ünnepeinken kitűzzük a magyar és a székely zászlót. „Aki nem gondol tisztelettel a zászlóra, az gyökértelen. Annak semmi sem szent” – hangsúlyozta a megyei önkormányzat elnöke.
Az Ószövetségből idézett Tamás József római katolikus püspök: „Újítsd meg a jeleket!” Az egyházi méltóság azon óhajának adott hangot, hogy „bennünk is újuljon meg ez a jel”. Sólymosi Alpár unitárius lelkész Koncz Zsuzsát parafrazálta, mondván, a most felavatott székely zászló legyen haragosa mindenféle szélnek. „Ismerjük meg saját népünk igazságát, mert ez tehet minket szabaddá” – mutatott rá Sólymosi. Szatmári Szilárd református lelkész szerint a most felvont székely zászló „megtanít minket felfelé nézni”.
A lobogó felvonása közben a csíkszeredai Cantatae énekegyüttes előadásában felcsendült az „Ó én édes jó Istenem”, utána pedig Varga Sándor színművész elszavalta Reményik Sándor Zászlószentelés című versét. A rendezvény végén az ünneplő tömeg pezsgővel koccinthatott a megyei elöljárók meghívására.
Csíkszereda, 2010. március 15.