( Szavazat)33 megjelenítés Az ökogazdálkodás és az agrárpolitika volt a témája az az október 11-én Kőrispatakon megrendezett Székelyföldi Akadémiának. Szőcs László, Etéd község polgármestere köszöntötte a résztvevőket és az előadókat. Beszédében elmondta, hogy első alkalommal a sajtóból értesült Hargita Megye Tanácsa rendezvénysorozatáról, és nagyon örült, hogy Kőrispatakon is megszervezik.
Utolsó frissítés: hétfő, 2011 október 17
– Jó lehetőségnek tartom a Székelyföldi Akadémiát községünkben, hisz a település számára fontos témák kerülhetnek terítékre. Kőrispatak értelmisége hasznos információk birtokába jut, és véleményt nyilváníthat, közösen találhatunk megoldásokat a felmerülő problémákra, gondokra, beleszólhatnak a politikai döntéshozatalba – sorolta a polgármester, aki szerint a kommunikációra kiváló alkalom a Székelyföldi Akadémia.
A megyei tanács ezzel a rendezvénysorozatával – amelynek társszervezője a Hargita Megyéért Egyesület – azt tűzte ki célul, hogy a vidéken élő értelmiséget minél jobban bevonja a közéletbe, szerepvállalásra ösztönözze. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében az összefogás, a közös döntések, illetve a szakmai felkészültség szükségességét hangsúlyozta, hiszen „így együtt alakíthatjuk a jövőképünket”.
– Kellenek a vélemények, észrevételek, hiszen nap mint nap rengeteg dolgot eldöntünk megyei, országos, helyi szinten, és nagyon gyorsan. Fontos odafigyelnünk a döntések előkészítési folyamatára, amelynek a reális helyzetre kell támaszkodnia – mondta a tanácselnök. – A Székelyföldi Akadémia a párbeszéd, a kapcsolattartás intézménye. A döntéshozatalban a legfontosabb a háttérmunka, hogy helyi szinten is legyen lehetőség beleszólni a döntés-előkészítésbe. Az Akadémia lehetőséget nyújt a válaszok megtalálására, hogy jobban oda tudjunk figyelni a problémák mélységére. Olyan megyei szintű fejlesztéseket kell megvalósítanunk, amelyekre helyi szinten is büszkék. Csodát várni nem szabad, de hinni kell a közös gondolkodás erejében.
Máthé Emma, a megyei tanács keretében működő Hargita Megyei Agrárkamara vezetője a Székelyföldi Biotermelők Egyesülete nevében is köszöntötte a megjelenteket, és az ökogazdálkodás, valamint a Hargita megyei termelők lehetőségeiről tartott előadást. Bemutatta az ökológiai terméket mint fogalmat, továbbá a biotermékek táplálkozásbeli előnyeit és a szemléletváltozás szükségességét Székelyföldön. Hangsúlyozta: fontos odafigyelni arra, hogy mit eszünk, és táplálékunk milyen forrásból származik.
– Elkezdődött a természettudatos, egészségesebb életmódra való „visszarendeződés”, melynek egyik leglényegesebb eleme mind a növényi, mind pedig az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok ökológiai körülmények között történő megtermelése, a vegyszer- és gyógyszermaradványoktól mentes élelmiszerek előállítása – mondta Máthé Emma.
Az igazgató részletesen bemutatta, melyek az ökológiai gazdálkodás feltételei. Azoknak a termelőknek, akik termékeiket ökológiai jelöléssel szeretnék forgalmazni, be kell jelentkezniük az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszerébe. A bejelentést, valamint a szerződés aláírását követően elkezdődik az átállási időszak, melynek leteltével a termelők megszerezhetik az ökotanúsítványt.
Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Közhasznú Társaságának igazgatója előadásában kifejtette, hogy Erdélyben a vidék fejlődése elakadt valamikor a trianoni döntés után, hisz akkortól már teljesen más agrárpolitika érvényesült. A II. világháború időszakában a hangyaszövetkezetek működéséből is ízelítőt kapott a székely lakosság, majd jött az államosítás, kollektivizálás. A kilencvenes évek változásai nem hozták meg a várva várt csodát, a nagy eufória a rendszerváltás után hamar elmúlt. A gazdálkodók elakadtak a tőke, tudás, technológia hiánya miatt. Kedv volt a gazdálkodásra, de pénz nem, így nem tudták piacra vinni a termékeket, mert nem volt ára, és a vidék lassan elöregedett, elnéptelenedett. Napjainkban nagyon kevés olyan fiatal gazdálkodó van, aki ebben látná a jővőt.
Márton István bemutatta a Hargita Megye Tanácsa által elkészített mezőgazdasági stratégiát, a gyümölcs, hús, gomba, tej értékesítési lehetőségeit, valamint a Csíkszeredában megrendezett Székely termékek havi vásárát.
Horváth Alpár, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozatának tanára a székelyföldi turizmus témájában tartott előadást. Bemutatta a Hargita Megyei Turisztikai Stratégiát, melynek víziója szerint Hargita megye, Kovászna megyével együtt, Románia egyik legjelentősebb idegenforgalmi célpontja lesz sajátos ökoturizmusra és aktív turizmusra alapozva, amelyet a gyógyászati, kulturális és falusi turizmus elemei egészítenek ki. A stratégiának öt fő tengelye van: a természeti és ember alkotta turisztikai erőforrások kiépítése és hasznosítása, a turisztikai fogadóstruktúrák és kapcsolódó infrastruktúrák fejlesztésének ösztönzése, a Hargita megyei turisztikai szervezetek rendszerének fejlesztése, az idegenforgalomban alkalmazott emberi tőke képzési feltételeinek javítása, valamint Székelyföld célterületi marketingje.