(0 Szavazat)77 megjelenítés

– A dormánfalvi polgármester úzvölgyi temetővel kapcsolatos állításai dokumentumokkal cáfolhatók, amit a közvélemény elé kell tárnunk – jelentette ki Borboly Csaba arra reagálva, hogy Dormánfalva elöljárója május 6-án közleményben reagált az úzvölgyi temetőben zajló építkezések kapcsán a sajtóban megjelent hírekre.

Utolsó frissítés: kedd, 2019 május 07

. Hargita Megye Tanácsa elnöke szerint csak úgy érhető el, hogy a Bákó megyeiek elálljanak szándékuktól, ha minden követ megmozgatnak: politikai,  diplomáciai úton, levéltári kutatásokon alapuló bizonyítékokat felmutatva, valamint közigazgatási lépésekkel – magánszemélyek beadványainak tömegével, különféle hatóságok, intézmények „ostromlásával”. – Kérek mindenkit, akinek valamilyen információ a birtokában van, ami segítheti ügyünket, küldje el, hogy tudjunk minden adatot felhasználni igazunk bizonyításakor – ismételte meg korábbi felhívását a megyei tanács elnöke.

A dormánfalvi polgármester pontokba szedve érvel amellett, hogy az úzvölgyi temetőt újraépítik jelenleg. Állítása szerint az úzvölgyi temetőt az úgynevezett Hősök Emlékezete Egyesület (Societatea Cultul Eroilor) állíttatta 1926–27-ben, és román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb katonák vannak benne eltemetve. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában található dokumentumok pontosan rögzítik az I. világháborúban 1916–1918 között zajló harcokat, eseményeket és az elhunytak listáját.      Idézünk: „A dokumentumokból kiderül, hogy az első katona 1916. október 14-én hunyt el, amikor a román seregek 10 kilométeres távolságra tartózkodtak a helyszíntől. Az első elhunyt katonák a magyar honvédek voltak.”

A harmadik pontban a moldvai település polgármestere azzal érvel, hogy az úzvölgyi temető Bákó megyében, Dormánfalva adminisztratív területén található. Ezt egy 2011-es, a kataszteri hivatal által kiadott aktával próbálja bizonyítani (1042351/02.08.2011). Ezzel szemben a két megye határa csak törvénnyel módosítható, vagyis arról, hogy a két település – Dormánfalva és Csíkszentmárton –, illetve a két megye – Hargita és Bákó – határa a hegy gerince vagy az Úz patak, csak egy jogszabály dönthet. Amíg ilyen jellegű törvénymódosítás nem történik, addig a megyésítésről szóló 2/1968-as törvény érvényes, mely szerint a szóban forgó temető, amely Úzvölgye településen található, Csíkszentmárton község területén van.

A negyedik pontban a polgármester 1926-os tervekre hivatkozik, melyek alapján a mostani munkálatokat végezték a temetőben. Ezzel szemben 1926-ban már temető volt az Úz völgyében, hiszen ott – mint fentebb említettük – első világháborús hősök vannak eltemetve. Ugyanakkor azt állítják, hogy üres területre helyezték el a kereszteket, ezzel szemben a bécsi levéltár 1917-es, Úzvölgye korabeli katonai temetőjének térképe alapján azonosítható, hogy a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének III. és IV. soraira építették rá a betonkereszteket.

Az úzvölgyi helyzetről Hargita Megye Tanácsa külön honlapot hozott létre, amelyen számos információ elérhető, és folyamatosan frissül: http://uz.hargitamegye.ro

Csíkszereda, 2019. május 7.