A környezetvédelmi tárcának szóló petíciót írtak alá a kilövési kvóták ügyében

Az emberi élet védelméről nem esik szó a vadászati törvényben

(0 Szavazat)77 megjelenítés

Önkormányzati vezetők, területtulajdonosok, állattenyésztők, közbirtokosságok, vadásztársaságok képviselői írták alá október 14-én, pénteken azt a környezetvédelmi minisztériumnak szóló petíciót, amelyet a csíkszeredai megyeházán, Hargita Megye Tanácsa által szervezett megbeszélésen fogadtak el. A Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász és Halász Egyesület igazgatója által megszövegezett dokumentum a kilövési kvótákról szóló miniszteri rendelet kapcsán született, és a megyei tanácsok küldik a minisztériumnak. Eddig elfogadta Kovászna, Vrancea és Hargita megye, következik Maros, hangzott el.

A tanácskozást Borboly Csaba nyitotta meg elmondva, hogy Hargita Megye Tanácsa 2008 óta foglalkozik a medveproblémával, több javaslatuk, felhívásuk volt, rengeteg konzultációt szerveztek.

– Ha valaki úgy gondolja, hogy az emberi élet nincs annyira fontos, mint az állatok élőhelye, jöjjön és mondja el. Nem hiszem, hogy a villanypásztor megoldja a problémát, de a számvevőszék azért is támadta Hargita Megye Tanácsát, mert villanypásztor beszerzésére nyújtott támogatást. Ebben a megyében bebizonyosodott, hogy nem kell a villanypásztor, mert nem megoldás – jelentette ki, és köszönetet mondott a megyei tanács vidékfejlesztési közösségi fejlesztési társulásának, az agrárkamarának és az elemzőcsoportnak az e téren kifejtett munkáért, valamint a megyei tanácsosoknak, akik közül jelen volt Becze István, Kolozsvári Tibor és Kolumbán Dávid.

A megyeelnök szerint a probléma lényege, hogy az erről szóló diskurzusban nem beszélnek az emberi áldozatokról és a veszélyről.

– Brüsszelt senki nem tájékoztatta az itteni helyzetről. A károk és a populáció negyede itt van, az országszerte kibocsátott kilövési engedélyeknek viszont csak tíz százaléka szól erre a vidékre. Többször egyeztettünk arról, hogyan lehet a vadászok és az állattartók között megtalálni az egyensúlyt, de még nincs megoldás. A jelenlegi szabályozást módosítani kell, mert a 407-es vadászati törvény nem tér ki az emberi életre, és meg kell győzni a minisztert a decentralizáció szükségességéről, hogy helyben találjunk megoldást – ecsetelte Borboly Csaba, aki ugyanakkor nem ajánlja az önbíráskodást senkinek, hanem a párbeszédet szorgalmazza, hogy meggyőzzék a döntéshozókat a probléma teljes megvizsgálásának szükségességéről. Az önbíráskodás azért került szóba, mert a petícióban annak a veszélyére is figyelmeztetnek, hogy a gazdák közül többen az állatok megmérgezésével fogják megvédeni terményüket, portájukat, ha a vadkárokat nem téríti meg az állam.

Benke József, a zetelaki vadászegyesület igazgatója, a petíció megfogalmazója szerint az állatok védelmében generált tömeghisztéria negatívan befolyásolja a vonatkozó törvénykezést.

– Ha etetjük a vadat, az visszatartja a medvéket is, és elvonja figyelmüket a kultúrákról, az állatokról, tehát egyértelmű, hogy kell etetni – jelentette ki Benke József.

Nagy Attila, Zetelaka polgármestere elpanaszolta, hogy a szaktárca a vadkárokról szóló bejelentések egy részét megválaszolta, de elenyésző hányadát fizeti ki.

– A statisztikáknál jóval súlyosabb a valós helyzet. A falugyűléseken általában megválaszolatlanul maradnak a kérdések, ezért nem akarják bejelenteni a károkat, mivel az a tapasztalatuk, hogy semmibe veszik őket. Az emberek folyamatosan felróják, hogy évek óta nem történik semmilyen előrelépés – sorolta a zetelaki elöljáró.

A zöldszervezetek részéről egyetlen képviselő jelent meg Pop Ioan Mihai személyében, aki nem tartja jó megoldásnak sem az etetést, sem a kilövések számának növelését, ugyanakkor a jelenlegi stratégiát sem látja megfelelőnek, hiszen nő, nem pedig csökken a vadkárok száma. Azt javasolta, keressenek új megoldásokat, és készítsenek részletes tanulmányt, amely a valóságot tükrözi.

A hozzászólók közül többen kifogásolták, hogy míg az anyagi károkról még szó esik, az emberi áldozatokról nem beszélnek a civilszervezetek. A jelenlévők véleménye szerint nem csak ezek képviselőit kellene szakértőnek tekinteni. Elhangzott az is, hogy a törvény nem számol a fenyőfákban esett károkkal (amelyeket a medve karmaival meghánt), az ennek következtében gyenge minőségű faállománnyal, az emberi sérülésekkel és azok kezelési költségeivel. A hozzászólók úgy vélték, hogy eddig is a vadászok védték az állatokat, és hogy a ritka állatfajt kell oltalmazni, nem azt, amelyik el van szaporodva.

Borboly Csaba a vita végén elmondta, bízik benne, hogy a beszélgetésnek lesz folytatása, és levonják majd a következtetéseket a konkrét álláspontok mentén. A párbeszéd folytatását javasolta megyei szintű munkacsoportban.

– Ha a törvény nem segít, akkor is meg kell tenni bizonyos lépéseket. Minden anyagot összegyűjtünk, az elemzőcsoport folytatja a kérdés monitorozását. A ma aláírt javaslat megfogalmazása ugyan fontos lépés, de arra kérek mindenkit, folytassa a munkát, kezdjünk dolgozni az alternatív jövedelemforrásokon, és még számos dolgot kell megoldani a rendőrséggel, a csendőrséggel, az erdészettel közösen – összegzett a megyeelnök.

A petíciót aláírta Borboly Csaba, György Sándor kányádi, Jakab Attila homoródszentmártoni és Nagy Attila zetelaki polgármester, Biró Vencel a tusnádi és Bakos József a gyergyóremetei tanács részéről; az állattartó gazdák egyesületei nevében Siklódi Albert Álmos Kobátfalváról, Tankó Péter Gyimesközéplokról, Szőcs Béla Csekefalváról; a vadászegyesületek nevében Benke József Zetelakáról, Takács Károly Maroshévízről, Hadnagy Lehel Csíkszeredából, Kornis Loránd Székelykeresztúrról, továbbá a gyergyószentmiklósi Loduj, a tusnádi Szent Anna, a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő, a csíkdánfalvi Nimród, valamint a Hargita megyei, csíkszeredai és gyergyószentmiklósi vadászegyesület; a zetalaki közbirtokosság. Ezenkívül magánszemélyek is ellátták kézjegyükkel a dokumentumot.

A helyszínen készült videó megtekinthető itt: https://www.facebook.com/borbolycsaba/

A témában készült elemzések, jelentések, infografikák megtalálhatók Hargita Megye Tanácsa elemzőcsoportjának honlapján: http://elemzo.hargitamegye.ro/

Hargita Megye Tanácsa vadkárok témájával foglalkozó honlapja itt érhető el: http://hargitamegye.ro/vadkarok.html

A  petíció szövege megtekinthető ezen a linken.

Csíkszereda, 2016. október 14.


[ Közéleti hírek ]

 

Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2024, július»
hkscpsv
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
FACEBOOK

Projektek

 

 

 

 

 

 

ENSIE

 

 

Network of Cities for Artistic Creation

European Day of Artistic Creativity

Creative Ideas Bank

 

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774