(0 Szavazat)76 megjelenítés

A fenntartható épületekről szóló, a Régiók Bizottságában (RB) készülő véleménytervezetet vitatták meg a csíkszeredai megyeházán augusztus 27-én Borboly Csaba kezdeményezésére. Mint azt hírül adtuk, Hargita Megye Tanácsa elnökét raportőrnek választottak a testület Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) szakbizottságának 2014. június 19-i, brüsszeli ülésén.

Utolsó frissítés: szerda, 2014 augusztus 27

A szerdai megbeszélésre a megyei urbanisztikai bizottság tagjait hívták meg, továbbá jelen volt Borboly Csaba, Csák László, az általa felkért szakértő és Incze Csongor, a megyei tanács alelnöke is.

A fenntartható épületekre vonatkozó európai bizottsági kezdeményezés általános célkitűzése, hogy csökkentse az épületek környezetre gyakorolt hatását az erőforrás-hatékonyság javításával. Ennek érdekében javítani kell az erőforrás-felhasználással kapcsolatos általános tudást, az épületekkel kapcsolatos környezeti hatásokra fel kell hívni a lakosság figyelmét, továbbá tudatosító kampányokat kell szervezni és növelni a keresletet a környezetbarát épületekre a magánszférában, a tervezők körében és  közintézményekben.

A találkozón Borboly Csaba ismertette a jelentéstevők tevékenységét és a dokumentum elkészítésének folyamatát. Szerinte azért fontos, hogy ebben a témában jelentést készíthet, mert Hargita megye építőiparát, faluképvédelmét nagyban befolyásolhatják a dokumentum nyomán születő jogszabályi változások, és érintheti a Modern székely ház programot is.

– Elképzeléseink jó része megegyezik az Európai Bizottság véleményével, de a jelentéssel erősíthetjük hangunkat az Unióban. Persze a jelentéstevőnek figyelembe kell vennie más tagországok véleményét is – mondta az elöljáró.

Csák László kifejtette, hogy az építészetben, építőiparban új megközelítésmód, európai szemléletváltás tapasztalható, és ez a szabályozások szintjén is egyre inkább látszik, ami a fenntartható épületeket, azok költség- és energiahatékonyságát illeti. Mindez óriási lendületet adhat az építőiparnak, és az új, közösségi szintű szabályozásnak a fakitermelésre, illetve fafeldolgozásra alapozó térségek lehetnek a fő nyertesei, így erre a változásra a Hargita megyei építőknek, építőanyag-gyártóknak is fel kell készülniük, mert nagy lehetőség áll előttük. Csák László arra hívta fel a figyelmet, hogy abszurd építmények – például kocka alakú faházak – is készülhetnek, ha csak a fenntarthatóságot veszik figyelembe a kritériumrendszerben, míg az urbanisztikai, esztétikai szempontokat nem.

Ugyanerre figyelmeztetett Bogos Ernő építész is, aki javasolta, hogy foglalják bele a véleménytervezetbe a pár évvel ezelőtt elkészített székelyföldi faluképvédelmi chartát, továbbá az európai uniós pályázatok elbírálásába mindig vonjanak be egy építészt. Ugyanakkor fontosnak nevezte az oktatást, mint kifejtette, szorgalmazzák építészeti kar létrehozását a Sapientia egyetemen, amelynek keretében egy kutatóközpont specifikusan a faépítészettel foglalkozna. Emellett felvilágosító jellegű közép- és szakiskolai oktatásra is szükség van ebben a témakörben.

Incze Csongor alelnök szerint az építkezés az urbanisztikai szakvélemény figyelembevételével többletköltséget jelent, amit támogatással, az önrész csökkentésével, illetve többéves adókedvezménnyel kellene kompenzálni.

Fülöp Otília főépítész szerint a székelyföldi faluképvédelem számára nagy lehetőséget jelent az építkezésekre vonatkozó uniós szintű szabályozások változása, ugyanakkor figyelmet kell fordítani arra, hogy az energiahatékonyság szempontjai szerint készült épület milyen hatással van az emberi szervezetre (például ha rossz levegőjű, alaposan szigetelt iskolában tanulnak a diákok, az negatív hatással lehet a teljesítményükre).

Hargita Megye Tanácsának elnöke 2012 óta tagja az RB-nek, és a környezetvédelmi testület mellett tagja az Oktatás, ifjúság és kutatás (EDUC) szakbizottságnak is. A megyeelnök a jelentését 2014 végén a szakbizottságban, majd ha ott elfogadják, 2015 elején a plenáris ülésen mutatja be. Addig is augusztus–szeptemberben helyi és országos egyeztetéseket folytat, és Brüsszelben a soros elnökséggel is tárgyal a témáról. Októberben Olaszországban mutatja be a tervezetet, amelynek november közepéig el kell készülnie, hogy decemberben az ENVE-ben szavazásra bocsáthassák.

A tagok számára kiadott útmutató szerint jelentéstevőt (raportőrt) olyan dokumentumhoz neveznek ki, amelyről az RB véleményt kíván készíteni. Ez lehet jogalkotási javaslat, közlemény, fehér könyv, zöld könyv, jelentés vagy más, az RB-hez a három fő európai uniós intézménytől (azaz az Európai Bizottságtól, az Európai Unió Tanácsától vagy az Európai Parlamenttől) érkező felkérés. A vélemény készítéséről az illetékes szakbizottság határoz soros ülésén a téma helyi és regionális önkormányzatok szempontjából betöltött jelentőségének figyelembevételével, illetve a politikai koordinátorokkal való konzultáció nyomán.

Az RB-vélemény legalapvetőbb szerepe az, hogy ajánlásokat tegyen az EU politikájának és jogszabályainak alakítására, tehát közvetítenie kell a helyi és regionális önkormányzatok aggályait, és azokat úgy kell bemutatnia, hogy a többi intézmény képes legyen könnyen megérteni a legfontosabb üzeneteket és követni az RB érvelését és indoklását, valamint szükség esetén módosítani az eredeti javaslatot. Minden előadónak lehetősége van a vélemény összeállításában segédkező szakértőt választani és kijelölni (aki lehet például az előadó által képviselt helyi vagy regionális önkormányzat tisztviselője, vagy a vélemény témájának tudományos vagy más jellegű szakértője).

Borboly Csaba Régiók Bizottságában kifejtett tevékenységéről bővebb információ található a http://www.borbolycsaba.ro/tevekenyseg/regiok-bizottsaga/ honlapon.

Csíkszereda, 2014. augusztus 27.